Irodánk ügyfeleink legmagasabb szintű elégedettségének elérésére és ügyük szakszerű kezelése érdekében külön üzletágakként működteti (a.) klasszikus ügyvédi és (b.) mediációs szolgáltatásait.

(a.) A klasszikus ügyvédi szolgáltatásai alatt irodánk ügyfeleink részére szakjogi tanácsadást, szakvélemények kiadását, szerződések, jognyilatkozatok szerkesztését és ellenjegyzését, szerződések véleményezését, szerződéskötési támogatást, peres és nem peres képviselet ellátását, hatóságok, harmadik személyek előtti képviseletet biztosít.

(b.) Mediációs szolgáltatásait irodánk három alkalmazási területen biztosítja, hazai és/vagy nemzetközi (ba.) szervezetek közötti, (bb.)szervezeteken belüli és (bc.) családi vállalatok családtagjainak együttműködésével, generációváltással kapcsolatos viták kezelése tekintetében.

Ha a felek között vita alakul ki irodánk két alternatív utat biztosít a vita kezelésére. Az egyik (a.) a peres és nem peres eljárások során való képviselet ellátása, a másik (2) a mediációs eljárások biztosítása.

(a.)A peres és nem peres eljárások során a cél az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok és bíróságok előtti korrekt eljárás és annak keretében jogszolgáltatás biztosítása, amely eljárás egyértelmű pernyertes és pervesztes oldalt állapít meg. A szemben álló felek feladata, hogy saját érdekeiket, törvényes jogaikat, perbeli kötelezettségüket érvényesítsék, azokat kvázi megversenyeztessék az eljáró előtt. Ezen eljárások esetén a bíróság/hatóság feladata a gyors és a részre nem hajló döntés meghozatala, a felek által előadott álláspontok érvényesülésének kvázi verseny feltételeinek biztosítása mellett. Az eljáró nem igazságot tesz a felek között, hanem az ügyet a jog szemszögéből, szubjektív meglátása szerint ítéli meg.

(b.) A mediációs eljárások célja , hogy az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékben szereplő mediátor pártatlan és szakszerű eljárást folytasson le, amely eljárás során nyertes-nyertes megállapodás születik. A szemben álló felek feladata, hogy saját érdekeiken, céljaikon, szükségletükön, törvényes jogaikon és kötelezettségükön felül a másik oldalát is meg- és elismerjék, egymással kvázi együttműködjenek a megállapodásuk megkötése érdekében. A mediátor feladata, hogy a felek közötti kapcsolatot – ha szükséges – újra építse, együttműködésüket elősegítse, egyenjogúságukat az eljárásban biztosítsa, hogy azok gyorsan és költséghatékonyan egy problémafeltáró és –megoldó folyamatnak köszönhetően, valamennyi fél megelégedettségére szolgáló és egyben jogszerű megállapodást tudjanak kötni. A mediátor valamennyi fél szubjektív igazságának megvalósulását segíti elő.

Irodánk speciális eljárásáról, a SIT (Solve it together) mediációs eljárásról:

Irodánk Magyarországon elsőként és máig egyedülállóként vezette be az úgynevezett értékteremtő/értékelő mediációs eljárások biztosítását. Az eddig itthon ismert eljárásokhoz képest, mint a narratív mediációs eljárás, amely a kapcsolat helyreállítását szolgálja és a transzformatív eljárás, amely kapcsolat helyreállításán felül a megállapodás megkötését is elősegíti hivatott annyival több, hogy a mediátor a felek gazdasági (jogi) érintettségű vitájának kezelésére különböző iparági szakértők bevonásával, a vitájukra egyedileg kreatívan és iparágilag jellemzően szabott, gazdaságilag leghatékonyabb megtérülést adó, emocionális szinteken is valamennyi fél számára kielégítő, jogszerű javaslattételt és/vagy független szakértői döntést is biztosít.

Az általunk SIT (Solve it together) névre keresztelt módszertant hét éve gyakoroljuk és ez idő alatt többek között szakpszichológusokkal, pszichiáterekkel, szociológusokkal, pedagógusokkal, protokoll és diplomáciai szakértőkkel, szervezet-és vezetésszervezési szakértőkkel, közgazdászokkal, jogászokkal (ügyészekkel, ügyvédekkel és bírókkal) dolgoztuk ki közösen. A SIT módszertan különleges eszköze, amely az elsősorban Észak-Amerikában gyakorolt ún. ’med-arb’ (mediation-arbitration) és az u.n. evaluatív mediáció hibrid módszertanaiból merített. Az általunk gyakorolt evaluatív mediációt hazai és/vagy nemzetközi (ba.) szervezetek közötti, (bb.)szervezeteken belüli és (bc.) családi vállalatok családtagjainak együttműködésével, generációváltással kapcsolatos viták kezelése során biztosítjuk.

Milyen kérdésekben tud segítségére lenni a SIT? 

A SIT olyan viták kezelésében tud segíteni, amelyekben a felek valamilyen oknál fogva, gazdasági értelemben, kölcsönösen egymásra utalt viszonyban állnak. Egyéni és egyben közös érdekük, hogy megoldást találjanak a konfliktusukra és megállapodjanak annak rendezéséről.

A SIT folyamat lépésekben:  

 

A SIT

1. Az első szakaszban a gazdasági és az ügy szempontjából releváns iparági gyakorlattal bíró mediátor feltárja azt, hogy a vita egyáltalán kezelhető-e mediációban.

2. A felkészítési szakaszban a vitakezelésének eljárási szabályit fektetik le a felek melynek alapja mintaszabályzatunk. Ügyükre szabottan megállapodhatnak abban például, hogy milyen titoktartással tartoznak egymás felé, ki(k) legyen(ek) a felkért szakértő(k), hogyan viseljék a költségeket, hány érintettje van az ügynek akit be kell vonni az eljárásba, akik információval, döntési kompetenciákkal bírnak egyes kérdésekben, stb.

Ha a felek minden eljárási kérdésben meg tudtak állapodni, elkezdődik magának a vitának a tényleges kezelési folyamata, a mediációs eljárás.

3. A mediátor a feljegyzést a felek által felkért szakértőknek véleményezésre, javaslattétel kidolgozására megküldi. A szakértők a feltárt, valamennyi fél oldalán megfogalmazott igényeket összefésülik. Valamennyi fél álláspontját, bizonyítékait figyelembe véve, céljaik, szükségleteik, érdekeik, kárait megtérítésére javaslat(oka)t dolgoznak ki. A javaslatokat a szakértők a saját tudományterületük területén ismert legjobb gyakorlatuk szerint, különböző iparági megoldások mellett dolgozzák ki. A szakértői javaslatok kidolgozását, az információk áramlásának folyamatos projekt menedzsmentjének feladatát a mediátor látja el.

A mediátor ebben a szakaszban gondoskodik arról, hogy a dezinformációk, a felek közötti méretkülönbségek feloldódjanak, a különböző percepciók, a bizalmatlanság leépüljön. A mediátor az ügyet képviseli. Az ő transzparens célja és érdeke az, hogy a vita feloldására szolgáló valamennyi információt beszerezze a felektől, hogy azokat a felek által felkért különböző iparági szakértők részére teljes körűen biztosítani tudja.

A feltárási szakaszt minden esetben, külön egyedileg, egy a felek által visszaigazolt feljegyzés zárja, amely tartalmazza a fél álláspontját, bizonyítékait, céljait, szükségleteit, érdekeit, kárait, stb.

4. Megállapodás/döntés szakasza: Ha a szakérők a javaslatukkal elkészültek a mediátor megküldi a feleknek elfogadásra, vagy elvetésre. Ha a felek a javaslatot elfogadják irodánk biztosítja a szakjogi iratok megszerkesztését, de dönthetnek úgy is a felek, hogy a jogi munkálatokat saját ügyvédükhöz viszik. Ha a felek a javaslatot azért vetik el, mert a együttműködésük megszüntetése mellett döntenek a szakértők, szakértők bevonása nélkül a szakági tapasztalattal bíró mediátor a rendelkezésre álló információk alapján tanácsot arra nézve, hogyan zárják le az ügyüket a felek, mi a békés elválásuk útja.

A SIT módszertanát hét év alatt közel 30 ügyben alkalmaztuk 100%-os sikerességgel. A felek a megállapodásukat a mai napig betartják. Az eljárásunk eredményességét abban mérjük, hogy a felek együtt maradtak-e a vita rendezését követően (80-85%), vagy útjaik külön válnak és a vitájukat eképpen zárják le (15-20%). Míg előbbi esetben a felek a vitájuk kezelésére különböző iparági szakértők bevonásával, a vitájukra szabott javaslattételt fogadták el, utóbbiak a független szakértői döntés mellett voksoltak. A SIT a felekre azért gyakorol egyszerre pozitív nyomást, illetve hat megnyugtatóan, mert ha konfliktusuk kapcsán arra jutnak, hogy egymással mégsem nem kívánnak megállapodni és a külön utat választják, rendezett keretek között segítségükre van a független szakértői döntés alapján az elválás szakszerű, kiszámítható és jogilag biztosított útja.